“Kislány korom óta lovagolok. Anyukaként ez volt az egyetlen dolog, ami kicsit kiszakított a mindennapi mókuskerékből. Sosem gondoltam volna azonban, hogy ezen szenvedélyem nyomát egy életre a testemen fogom viselni…”

– kezdi levelét egy lovasbalesetet szenvedett kismama, Alexandra.
A levelet – melyet nagyon köszönünk, -egészében közöljük, érdemes végigolvasni.